Kecsketejünk laboratóriumi vizsgálatának eredményei (összehasonlítás a nem legeltetett kecskék tejével vitamin és egyéb összetevők szempontjából)

Az utóbbi években fokozódik az egészségvédő, bioaktív anyagok kutatása, melyeknek fokozott szerepet tulajdonítanak a humán egészségvédelemben. Az ún. bioaktív anyagok (pl.: n-3 zsírsavak, konjugált linolsav, zsírban oldódó vitaminok) előnyös élettani hatásuk révén egészségvédő hatásúak. Ezen anyagok mennyiségét megfelelő takarmányozási technológia megválasztásával is lehet növelni.

A humán egészségügyi kutatások eredményei szerint az utóbbi évtizedekben a leggyakrabban előforduló (szív-, és érrendszeri, daganatos) betegségek kórokai összefüggést mutatnak az emberi táplálkozással.

A rövid és középhosszú szénláncú zsírsavak (vajsav, kapronsav, kaprilsav és kaprinsav) előnyösek, pl. felszívódásuk gyors, így az emésztési problémákban szenvedők is jól tudják hasznosítani, továbbá védő hatásuk is van pl. az elhízás ellen, mert a testzsírtartalmat nem növelik.

Az ún. telített zsírsavak (elsősorban a laurin-, mirisztin- és palmitinsavak) csoportja humán-egészségügyi szempontból kedvezőtlen hatásúnak minősül, mert a vérszárum fokozott koleszterin és LDL koncentrációját eredményezik. Ezek a közismerten „hiperkoleszterémiás zsírsavak” (Ulbricht és Southage, 1991) ezáltal jelentősen növelik például a szívkoszorúér megbetegedések kockázatát.

E felismerés eredményeképp a jelenlegi humán táplálkozási irányelvek szerint ajánlatos az olyan ételek fogyasztása, amelyben magas a többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA) aránya. Fontos viszont megjegyezni, hogy a szív és érrendszer megbetegedéseit csökkentő élettani hatása a többszörösen telítetlen zsírsavak csoportján belül az n-3 zsírsavaknak van, míg az n-6-os zsírsavaknak nincs – ezért kiemelten fontok ezek egymáshoz viszonyított aránya (n-6:n-3 aránya kevesebb, mint 4:1) (Simopoulos, 2004). A telítetlen zsírsavak jelenléte az emberi táplálékban továbbá nemcsak humán-egészségügyi okokból jelentős, de igen fontos szerepet játszanak az íz- és aromaképzésben is (Leseigneur és Gandemer, 1991), így pl. a tejtermékek esetében is minőségjavító hatással bírnak.

A konjugált-linolsav (KLS) olyan linolsav izomer (azonos összetétel, de különböző szerkezet), melynek egyszeres és kétszeres kötései váltakozva (azaz konjugált formában) követik egymást. A konjugált-linolsav több izomerje közül a cisz 9 transz 11 helyzetű izomernek van daganatos megbetegedések megelőzésében szerepe (Ip és mtsai, 1991), továbbá jelentős az immunrendszert támogató hatása is.

A zsírban oldódó vitaminok, így pl. az A, E és D3 vitamin jelentős antioxidáns hatásuk miatt jelentősek, hasonlóan a vízben oldódó C-vitaminhoz. Emellett a D3 vitamin jelentősége nemcsak a csontképződésen keresztül ismert, hanem több kutatás említi az immunrendszert serkentő, szív és érrendszeri, valamint egyes rákos megbetegedések megelőzésében kifejtett hatását is (Holick, 2004).

A tej, és belőle készült termékek egészségnövelő, és daganatos megbetegedés valószínűségét csökkentő hatással rendelkeznek, melyek így az Európai Funkcionális Élelmiszertudományok Bizottságának (European Commission Concerted Action on Functional Food Science) meghatározása szerint funkcionális élelmiszereknek minősülnek. A „funkcionális élelmiszer” olyan élelmiszer, amelynek a megfelelő táplálkozás-élettani hatásokon túlmenően az emberi szervezetre pozitív hatása van; a kedvező hatást a szokásos fogyasztási mennyiség elfogyasztása esetén fejti ki (Diplock és mtsai, 1999; Katan, 1999).

A vizsgálatunkban a legeltetés hatását értékeltük a kecsketej zsírsavösszetételére, különösen a konjugált linolsav, az n-3 zsírsavak, és egyes vitaminok (A, D3, E és C) mennyiségének növelésére.

A kecsketej minták a komlóskai kecsketenyészetből származtak.

A legeltetés hatását a kecsketej zsírsavösszetételére az 1. táblázat foglalja össze.

A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a legeltetés jelentős hatással van a kecskék tejének zsírsavösszetételére. A telített és telítetlen zsírsavfrakciókonn belül a palmitinsav (C16:0), valamint az olajsav (C18:1n-9c) aránya volt a legnagyobb. A táblázatból az is kitűnik, hogy a legeltetésre alapozott kecskék tejében a rövid és középhosszú szénláncú zsírsavak (vajsav, kapronsav, kaprilsav és kaprinsav) aránya jelentős mértékben növekedett.

Táplálkozás-élettani szempontból egyértelműen kedvezőtlen a laurinsav (C12:0), mirisztinsav (C14:0) és a palmitinsav (C16:0) összesítetten nagy mennyisége, ugyanakkor a sztearinsavé (C 18:0) semleges.  A legeltetett kecskék tejének kedvezőtlen zsírsavainak aránya jelentősen kisebb volt.

A legeltetés hatására ~ 18%-kal növekedett a kecsketej konjugált linolsav tartalma, ami kedvező ezen zsírsav élettani hatásai miatt.

A két csoport között a PUFA értékében nem találtunk szignifikáns különbséget. Viszont az omega-3 (n-3) zsírsav a szénával etetett kecskék tejében 0,36%, míg a legeltetett kecskék esetében 1,19% volt, az n-6/n-3 arány a legeltetett csoportban 1,82 volt, ami élettani szempontból rendkívül kedvező.

A legeltetés hatását a kecsketej vitamin tartalmára a 2. táblázat foglalja össze.

A legeltetés hatására jelentős mértékben, közel 40%-al növekedett az A vitamin mennyisége, ill. közel 20%-al a D3 vitamin mennyisége a kecsketejben, ezáltal növelve a kecsketej antioxidáns, így az egészségvédő képességét.

Következtetések

  • A legeltetés hatására statisztikailag igazolható mértékben nő az élettani szempontból kedvező
    • rövid és középhosszú szénláncú zsírsavak (kapron, kapril, kaprinsav) aránya,
    • a konjugált linolsav aránya,
    • n-3 zsírsavak aránya,
    • az A és D3 vitaminok mennyisége (20-40%),
    • az n-6/n-3 zsírsavak aránya a kedvező 4:1 arány alatti (n6/n3= 1,82) hányadost ért el.

Összefoglalás

A legeltetés jelentősen növelte a kecskék tejének táplálkozásbiológiai értékét (nagyobb rövid és középhosszú szénláncú zsírsav és konjugált linolsav arány, valamint kedvezőbb n-6/n-3 arány, több A és D3 vitamin).

Felhasznált irodalom:

Diplock, A. T.; Aggett, P. J.; Ashwell, M.; Bornet, F.; Fern, E. B., Roberfroid, M. B. (1999): Scientific concepts of functional foods in Europe: Consensus document. British Journal of Nutrition., 81. 1-27.

Holick, M.F. (2004): Sunlight and vitamin D for bone health and prevention of autoimmune diseases, cancers, and cardiovascular disease. Am J Clin Nutr. 80.(suppl):1678–1688

Ip C., Chin S. F., Scimeca J.A., Pariza M.W. 1991. Mammary cancer prevention by conjugated dienoic derivative of linoleic acid. Cancer Res. 51, 6118–6124

Katan, M.B (1999): Functional foods. The Lancet, 354. 794.

Simopoulos A.P., 2004. Omega-6/Omega-3 essential fatty acid ratio and chronic diseases. Food Rev. Inter. 20, 77-90

Ulbright, T.L.V., Southgate, D.A.T. (1991): Coronary heart disease: seven dietary factors. Lancet 338, 985–992.

1. táblázat

Legeltetés hatása a kecsketej zsírsavainak arányára (g/100g tejzsír, %)

Zsírsavak

Szénát etetett csoport

Legeltetett csoport

P

átlag

szórás

átlag

szórás

C4:0 (Vajsav)

0,57

0,25

0,71

0,08

N.S

C6:0 (Kapronsav)

1,32

0,29

1,73

0,17

­***

C8:0 (Kaprilsav)

1,68

0,26

2,20

0,26

***

C10:0 (Kaprinsav)

7,59

0,97

9,28

1,33

**

Rövid és középhosszú zsírsavak

11.16

1.60

13.91

1.72

***

C12:0 (Laurinsav)

3,40

0,33

3,39

0,34

N.S

C14:0 (Mirisztinsav)

11,27

0,67

9,91

0,90

***

C14:1 (Mirisztolajsav)

0,16

0,01

0,08

0,01

***

C16:0(Palmitinsav)

28,76

1,22

27,83

1,17

N.S.

C16:1(Palmitolajsav)

0,96

0,11

0,73

0,14

***

C12:0+C14:0+C16:0

43.43

2.10

41.13

2.04

**

C18:0(Sztearinsav)

10,71

1,70

17,97

1,14

***

C18:1n-9c(Olajsav)

18,58

1,58

16,37

2,76

*

C18:2n-6c(Linolsav)

2,89

0,27

2,00

0,24

***

CLA(9c,11t)

0,56

0,09

0,66

0,11

*

C18:3n-3(α-Linolénsav)

0,35

0,12

1,19

0,17

***

C20:0(Arachidsav)

0,33

0,03

0,43

0,04

***

C20:1n-9(Eikozénsav)

0,06

0,01

0,05

0,02

N.S.

C20:2n-6(Eikozadiénsav

0,05

0,03

0,03

0,01

N.S.

C20:3n-6 (Eikozatriénsav)

0,02

0,00

0,02

n.a.

n.a.

C20:4n-6(Arachidonsav)

0,24

0,02

0,14

0,03

***

SFA

75.65

1.82

78.30

3.28

*

MUFA

20,25

1,63

17,71

2,97

*

PUFA

4,09

0,25

3,99

0,40

N.S.

n3

0,36

0,12

1,19

0,17

***

n6

3,18

0,26

2,15

0,23

***

n6/n3 arány

10,17

4,02

1,82

0,18

***

SFA: telített zsírsavak, MUFA: egyszeresen telítetlen zsírsavak, PUFA: többszörösen telítetlen zsírsavak, CLA: konjugált linolsav

(*= P<0,05; **=P<0,01; ***=P<0,001; N.S.: nincs különbség)

 

2. táblázat

Legeltetés hatása a kecsketej vitamintartalmára (mg/1000 ml)

Megnevezés

Szénát fogyasztott csoport

Legeltetett csoport

P

átlag

szórás

átlag

szórás

Vitamin – A

0.26

0.05

0.36

0.08

**

Vitamin – E

1.22

0.28

1.40

0.74

N.S.

Vitamin – D3

0.75

0.16

0.89

0.11

*

(*= P<0,05; **=P<0,01; N.S.: nincs különbség)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s